„Beszédes” hamis festmények

„Beszédes” hamis festmények

A festmények mindent el tudnak „mesélni” magukról. A képekhez felhasznált festékek anyaga, a pigmentek, a kötőanyagok, valamint a színek és a festési technikák, mind-mind árulkodnak arról, hogy egy festmény eredeti-e vagy hamis

Egy jó restaurátor többnyire mindig a szemével dolgozik, ám szorosan együtt is kell működnie más szakemberekkel is, ahhoz, hogy munkáját kielégítően és professzionálisan el tudja végezni.

Közös munkát végez hát a művészettörténésszel, valamint az UV fénnyel, spektrométerrel és röntgennel dolgozó fizikussal is.

A közös munka során rendkívül könnyen fel tudják ismerni azokat a képeket, amelyek hamisítva lettek, hiszen a csalók bár igen ügyes „művészek” és szép hasonmásokat képesek készíteni, mégsem mondhatóak zseninek, így a lebukás szinte garantált. A szakemberek ugyanis, a festékek anyagát is meg tudják vizsgálni a speciális műszerek és eljárások segítségével.

Egy Csontváry kép esetében például igen árulkodó az, ha a festék anyagában súlypátot találnak. A súlypátot tartalmazó festékek ugyanis, hagyományos beltéri falfestékek, vagyis teljesen ki van zárva az, hogy eredeti Csontváry legyen a kép.

A titánfehér színű festékeket a II. Világháború után hozták be Európába, vagyis amennyiben egy 1918-ban készült európai művész által készített festményt ezzel az anyaggal alkottak meg, akkor nagy az esélye annak, hogy hamisítvánnyal van dolgunk. Azonban nem csupán arra volt példa az elmúlt évek során, hogy festményeket hamisítottak meg, hanem arra is, hogy a festmények eredetiségét igazoló okirat volt hamis. Ilyen esetben a hamisított kép eredetiségét igazolják, egy szintén hamis szakértői véleménnyel.

Nem lehetünk hát elég óvatosak, ha műkincsekkel szeretnénk kereskedni. Legyünk elővigyázatosak, hiszen a csalók mindent elkövetnek a haszonszerzés reményében.